Egy igazi magyar bajnok
Endrey Marcell huszonéves mérnök informatikus és szabad bölcsészet szakos hallgató, aki hobbiból egy zenekarban játszik. És mellesleg a világon ő rakja ki leggyorsabban a 3x3x3-mas kockát vakon.
Mikor és miért kezdtél el „kockázni”?
2006 nyarán, és csak úgy. Nyár volt, unatkoztam, csinálni kellett valamit. Megláttam a polcon, rájöttem, hogy én ezt egyszer ki akartam rakni, és akkor nekiálltam kockázni. Hamar láttam, hogy ezt bizony nem tudom kirakni, így rákerestem a Google-ban, és találtam egy tutorialt. Ez alapján megtanultam és kiraktam. Következő nap is kiraktam, mert poén volt, aztán a következő nap már kicsit gyorsabban akartam kirakni, mint az előző napokon. Azóta alapvetően ez megy.
Miért pont a vakon kirakás felé orientálódtál?
Eleinte csináltam mindent. Raktam sima gyorskirakást, raktam egy kézzel, lábbal, kisebb-nagyobb kockákat, meg raktam vakon is. Aztán 2008-ban véletlenül megnyertem a magyar bajnokságon a vakon kirakást, és megállapítottam, hogy nézzenek oda, nekem ez jól megy. Plusz élveztem is, úgyhogy gondoltam akkor ráfekszem a témára.
Milyen memorizációs módszert használsz?
A kocka összes alkatrészének betűket adtam, úgyhogy tulajdonképpen egy sor betűt kell megjegyeznem. Ezeket betűpárokba rendezem. Minden párhoz tartozik egy szó, így memorizáció közben gyakorlatilag egy adag szót jegyzek meg, illetve egy belőlük készített rövid történetet. Nagyobb kockáknál, vagy sok kockánál ez önmagában nem elég. Ilyenkor érdemes bevetni extra memorizációs technikákat is. Ilyen például a Roman Rooms, amikor az embernek számozott pozíciói vannak, például a lakásának a szobái, amelyekben mindig egy fix sorrendben halad végig és az elképzelt történeteket sorban vizuálisan belehelyezi ezekbe a szobákba. Amikor vissza akar rájuk emlékezni, csak végigsétál a szobákon, és eszébe jutnak a történetek.
Több helyen olvastam, hogy van egy olyan algoritmus, melyet ha elégszer ismételgetünk, akkor egy idő után kirakódik a kocka. Ez igaz?
Ezt gyakran hallani, de nagy butaság.
Miért döntöttél úgy, hogy elmész versenyezni?
Volt akkora mázlim, hogy 2007-ben pont Budapesten rendezték meg a világbajnokságot, amire volt lehetőségem elmenni és megnézni, hogy milyen gyorsan és hogyan csinálják ezt a profik, hányan vesznek részt rajta, s milyen jó buli egy verseny. Akkor tulajdonképpen eldőlt, hogy én versenyekre fogok járni.
Milyen érzés volt az első világrekordod?
Az első világrekordom igazából egy hatalmas megkönnyebbülés volt, mert mire elértem odáig, hogy versenyen vagyok és előttem a kocka, addigra én már rég célul tűztem ki magam elé, hogy én ezt a világrekordot megdöntöm. Tudtam, hogy elég gyors vagyok hozzá, rengeteget gyakoroltam rá. Tudtam, hogy bennem van. Ott ültem szemben a letakart kockával, hogy most akkor csak meg kell csinálni, amiért jöttem, amiért kiutaztam Belgiumba. Úgyhogy amikor lecsaptam a kockát, ránéztem a kijelzőre és láttam, hogy világrekord, akkor csak az volt a reakcióm, hogy oké! Szép munka! Na ezért jöttem! Megvan!
Szakítasz időt bármi másra a kockázáson kívül?
A kocka mellett a szabadidőmben játszom a LochNesz nevű kelta folk punk együttesben, akik az alap punk felállás mellett autentikus hangszerekkel, pl.: skót dudával, hegedűvel, bendzsóval, illetve esetemben tangóharmonikával csinálják a bulit. De nem sok szabadidőm van, mert közben tanulok a BME-n és az ELTE-n és próbálok mindkettőn időben lediplomázni. Hál’ istennek van elég kockás az egyetemen ahhoz, hogy ne csak tanulni lehessen bejönni.
Melyik volt a legjobb versenyed, és mely eredményeidre vagy a legbüszkébb?
A 2012. októberi Európa bajnokság. Egyrészt jó volt a társaság, ott volt az összes jó arc magyar versenyző, másrészt pedig mind a négy vakon kirakás számot megnyertem, ami több is volt, mint amit célul tűztem ki magam elé.
Mikor lesz a következő versenyed?
Tavasszal utazom két kisebb versenyre Szlovéniába és Ausztriába. Ez alapvetően már felkészülés a júliusi világbajnokságra, amit Las Vegasban rendeznek meg, és amire igyekszem minél többet gyakorolni. Onnan is szeretnék elhozni négy aranyat, mint az EB-ről.
Miből finanszírozod a versenyeket? Egyáltalán meg lehet élni a kockázásból?
A legkevésbé sem. A kisebb versenyeken általában regisztrációs díj is van, de ha nincs is, az ember mindig magának fizeti az utazást, az ennivalót, a kockákat, amik a versenyhez kellenek. Ez egy ilyen sport. Itt az ember annyit tud versenyezni, amennyire futja a pénztárcájából. Ezért is aggódtam erősen a Las Vegas-i VB miatt, mert zsebből nem jön ki egy ilyen út. De hál’ istennek azóta találtam egy társaságot, a GeoGebrát, akikkel elkezdtem együttműködni és ennek keretében ők támogatnak, hogy kijussak a Vegas-i VB-re.
Hogyan kapcsolódik a GeoGebra a kockához? Miért éri meg nekik, hogy szponzorálnak téged?
A kockát a feltalálója eleve azért csinálta, hogy látványosabbá tegye a diákjai számára azt, amit meg akar tanítani, térbeli szerkezeteket és mozgásokat. A GeoGebra szoftvert pedig azért fejlesztették ki, hogy látványosabbá és érthetőbbé tegye a matematikaoktatást, úgyhogy egy lapon vagyunk. Most gyakorlatilag közelítjük a kockát a GeoGebrához. A kockát implementáljuk a GeoGebrába, én pedig prezentációkat, workshopokat tartok Geogebrával arról, hogyan rakom ki a kockát.
Köszönöm a válaszaidat! Még egyszer gratulálok az elért eredményeidhez, és sok sikert a kívánok további versenyekhez!
Marcell eredményeit megtekinthetitek a World Cube Association honlapján, illetve a világrekordjait a YouTube-n.
Aki pedig kedvet kapott egy kis kelta folk punkhoz, annak ajánlom a júniusi Rockmaratont, ahol a LochNesz is fellép. További információkat a koncertekkel kapcsolatban megtaláltok az együttes facebook oldalán.
Ez az interjú eredetileg az Impulzus XL. évfolyam 4. számában jelent meg, melyet letölthetsz az archívumból.